Kérés a bloggerekhez! Segíts felmérni a magyar blogoszférát!

Tudom, hogy itt már kihunyófényben van a csillagom, de ha te is blogolsz, kérve kérlek, olvasd el a megjelölt bejegyzést és töltsd ki az alábbi kis kérdőívet:

http://arpadblog.hu/szakmai-artalom/magyar-blogoszfera-felmeres-2014/

 

Köszönöm 🙂

wpid-aláírás.png.png

Reklámok

Vibráló háttér, hulló galambsz*r, tövig rágott körmök – Hogyan élj túl a blogszférában?

Bátor voltam, hülye voltam. De hős leszek és győztes leszek.

Ma délután – vagy inkább este, elvileg olyan sötét van odakint, hogy picivel is nagyobb lenne az orrom, az mutatná a látási viszonyok végét, különös és régóta halogatott dologra szántam rá magam.

Van egyebár az a törekvésem, hogy a bloggerek számára összedobjak egy olyan facebookos csoportot, amelyben bújukat, örömüket, kérdéseiket és válaszaikat egyaránt megoszthatják a sorstársakkal, azokkal az emberekkel, akik már nem csak tartalmat akarnak látni, de láttatni is.

Nem egyszerű a sztori. 388-an vagyunk a csoportban, amit itt találsz meg:

10743302_1582379225318271_2138266226_n

Ha tag vagy és népszerűsítenéd, kérlek ezt a képet használd az oldaladon. Ha még nem, mire vársz? Várunk szeretettel!

A szabályok szerintem cseppet sem bonyolultak:

– napi 2-3 posztnál többet ne vágjunk ki fejenként az üzenőfalra;

– ne Justin Bieberről és tízenkétéves lánykák szerelmi drámájáról szóljon az oldal;

– és töltsd ki a tagnyilvántartót!

Szó szerint, ha érdekel:

Üdv köreinkben 🙂

Lehet gasztro-, lehet ego-., lehet fitneszblog, közélet vagy épp (élet)módi egy biztos: aki ír vagy épp olvas bennünket, szereti a célzott tereket ahol megoszthatja legújabb irományát vagy épp új kedvencét.
Az oldal csak és kizárólag valódi blogokkal foglalkozik, nem célja a 1D-s és Bieberes irományok közlése 🙂

Megoszthatod a legújabb írásod, kérdezhetsz (és segítünk) vagy csak keresgélhetsz újabb és újabb olvasnivalók után. A csoportnak van immár egy jelenléti listája is, ennek kitöltése fakultatív ugyan, de erősen ajánlott. Nem azért, mert perverzióm az email címek gyűjtése, hanem egyszerűen amiatt, hogy ha keresünk valakit, tudjunk mihez nyúlni.

Különösebb szabályokat nem állítok fel, annyit kérek, hogy ha belépsz, írj egy pár soros bemutatkozást és lehetőleg töltsd ki az adatlapot.

Érezzétek magatokat nagyon jól, jó társalgást és böngészést kíván,

Suz’n
www.suznvilaga.wordpress.com

Ui.: A csoportnak van email címe is, ha ide írtok, mindenki megkapja, illetve terjeszteni így tudjátok a hírünket:

magyarbloggerek@groups.facebook.com
https://www.facebook.com/groups/magyarbloggerek/

Ha épp nem lennék gépközelben, nyugodtan hozzáadhatjátok az új jelentkezőket a létszámhoz 🙂

Most komolyan! Hárpia vagyok? Zsarnok? Mini Hitler?

Volt, akit háromszor figyelmeztettem, hogy ne posztoljon naponta 5-ször. Lehet, hogy ma írta (gratulálok a rengeteg szabadidejéhez), de a csoport nem róla szól. Akit érdekel, amiről ír, ellátogat a honlapjára, a személyes marketinget pedig mindenki űzze a privát felületein. Kérlek, köszönöm, légyszíves – a varázsszavak mind elhangzottak: HÁROMSZOR! Aztán negyedszerre, de ezúttal már az illető is röpült. Széles röppályán, úgy, hogy vissza se nézzen. A többiek többé kevésbé értették a célzást, mindenki igyekezett tartani a határokat. Volt, akit egyszer kértem, volt, akit kétszer. Ment.

A csoport nagy része csendes megfigyelő, de az is lehet, hogy teljesen passzív tag, mindenestre általában ugyanazok posztolnak és kommentelnek. Minden megy, mint a tudjuk mi.

A tagnyilvántartót viszont még mindig kérni kell, sőt már-már parancsolni. Alig kétszázan írták be a magfizikához konyítást egyáltalán nem igénylő dolgokat: neved, blogod, témája, fb oldal van vagy nincs… Bonyolult? Úgy tűnik.

Utóbbi időben bevezettünk egy játékot. Napi kérdésként fut, jó visszajelzésekkel. Van, hogy tényleg napi, de időnként félheti lesz a kérdés, mert egyszerűen nem jutok géphez, csoporthoz, mivel a gép előtt egész nap ülök, csak ide nem tudok mindig betoppanni.

fdd ff Képkivágás

Hát így játszunk mi. Van, hogy abszolúte az íráshoz kapcsolódik a dolog, de olyan is – mint például a képeken látszik, csak random dobok be valamit. Aztán lehet, hogy valakiben épp a kérdés vagy a válaszok indítanak el valamit…

Ma nekiálltam pedig a jócskán foghíjjas listánkat böngészni. Blogról blogra haladtam, csak azt ugrottam át, aki nem kattintható verzióban írta meg a linkjét. Nem vagyok szemét, csak nincs időm, hogy kitaláljam még azt is, hogy mi lehet a megfelelő kiírása…

100 blogot vettem egy kalapba. Kertészet, gyermeknevelés, egoblogok, outfit posztok, regénydarabok, fotók. Volt ott minden, mi egy kíváncsi szemnek kedvére lehet, de néha tényleg a gutaütés kerülhetett.

Köztudott, hogy a körmösblogokat nem tartom elsőkörben írásművészetnek. Aki kenni tud, nem biztos, hogy írni is képes. És nem értem, hová lehet ragozni azt a nyavalyás glittertócsát a TÖVIG RÁGOTT KÖRMÖKÖN!

Miért kell az egér mozgatásának megfelelően valaminek hullania a képernyőn? Nem a havazásról beszélek, az még oké (tényleg télen). De ez kakaópor, flitterek vagy épp galambszar, azt meg nem tudnám mondani. Zavaró és dühítő. Mert élettel összeegyeztethetetlen!

A háttér. Hatalmas virágok, egyszínű tapéta vagy épp mikrométerben mérhető alakzatok, melyektől fél perc alatt begolyózik a szemed. Pont olyan a háttér, mint a facebookon időről-időre előkerülő mozog a kép de mégse című grafikák. Vicces, ha karod hogy mozogjon, de nem, ha épp kiesik a szemed tőle!

Aláfestő zene, automatikus indulással. Megnyitom ötösével a blogokat és egyszercsak nekiáll vinnyogni. Kértem? Nem. Tudom, hogy melyik az? Nem. Dühös vagyok? Naná!

Blogger vagyok, író, művész! Mikor is posztoltam utoljára? Fél éve! Akkor mi vagy? Szunnyadó vulkán, az. Ami lehet, hogy kitör, de eddigi alkotásaidat nézve inkább bizakodjunk a hosszú, békés esztendőkben.

Olyan menő a blogom, nekem nem elég ám a magyar olvasótábor, angol is kell, sőt, Ámériká! Semmi gond, csak kérve kérlek, tanulj meg angolul!

Az, hogy egy évek óta futó honlapnak nincs facebook oldala – nem értem. Azt, hogy van, de eldugva, hogy véletlenül se tudjalak követni – depláne nem. Miért nem rakjátok felülre, bal vagy jobb oldalsávba, hogy kiszúrja a szemem. Tény, hogy akit nagyon akartam, inkább beírtam keresőbe és úgy lájkoltam, de lehet, hogy hirtelen ötlettől vezérelve te is benne lettél volna. Ha találtam volna fb widgetet….

Ez van srácok! 45 blogot írtam fel a listámra a 100-ból, akikhez érdemes lesz bekukkantani és feliratkozni. A többiek a fent felsorolt hibákkal vagy épp a bocs bébi, de nem vagy az esetem ügymenettel buktak el. És nem, nem vagyok igazságosztó, és a szavam nem számít. Csupán azt mondom, hogy nálam mi hatott és mi nem. A 45-ös banda is totál színes, még olyan témákra is feliratkoztam, amikhez közöm nincs, mert igényes az oldal és van tőle mit tanulni. Pár termékteszt is befigyelt, és egy-egy rucimutogatós is. Nem muszáj nekem tetszeni, de aki tetszik, annál ottragadok! 😉

wpid-aláírás.png.png

Ezt hogy a kénköves pokolban hozzátok össze?

Van, akinek fontos a statisztika, van, aki azt mondja neki nem. Ez utóbbi hazudik. És pont. Ez az én személyes véleményem. Az lehet, hogy valaki nem ért az elemzéséhez, de hogy minden blogger/író/hobbifirkász/önjelölt művész rá-rápillant az fix!

Jó tudni, hogy keverednek a drága olvasók az oldalunkra és ennek eredtem most én is a nyomába. A hajam égnek állt, a szemem kocsányon lógott, és nem győztem pislogni. Hogy miért?

Íme:

tuti rövid frizurák – ezt még meg is értem, hiszen ott volt a ricinusos poszt a hajnövesztésről és mint olyanban, megemlítettem a kurtább hajakat is.

misspicsa – ez a kulturális szakkifejezés a szavam járása, a blogon is ezer meg egyszer előjött

ricinusolaj kura – a helyesírás nem divat, erről is írtam már, de ez a kurás dolog, hát kuratóriumért kiált!

cr7 èdes – Cristiano Ronaldo és az édes szavak az esetek 99,9 %-ában egy mondatban szerepeltek nálam úgy 14 évesen, és lám, a feltörekvő generáció ifjú hölgyei közt is akad elvetemült, akinek még most is tetszik (immáron szabályozott fogsorral – nem tehetek róla, fogászaton dolgozom, a fogszabályzás immár napirendi pontom)

kásás tamás – no komment. A Tomi, az Tomi, ott csücsül a polcomon.

tracheostoma blog – elvetemültnek elvetemült vagyok, de túlzásokba ne essünk!

együttalvás a szerelmemmel – egyem a cukormázas lapockáitokat! Hova lett a romantikus énem, bassza meg?!
rövid haj victoria – Beckhamné frizkója ikonikus, köszi a beterelt olvasót!

misspicsa.hu – hogy már ilyen is lenne? Vagy ezt kéne adni a tárhelyem címének?

pofan utlek szived megáll – ne kapkodjunk, no majré, keine fos, mindenki nyugodjon le nyugodtan.

lofarok felkotes – erről egy kedves osztálytársnőm jut eszembe… Némettanci megkérdezte: Hast du Pferde schwanz? Lényeg, a lényeg, neki nem a lófarok jutott eszébe.

hadat üzentünk amerikának – volt ilyen, és még mi is visszakérdeztünk a töritanárnál, hogy tán elnéztük a térképet? Nem Monacónak akartunk?

hogy nez ki a picsa – nem szeretném kitalálni, ez miért és hogyan…

orrbefogas utan szedules – van, aki forrón szereti, én elvagyok szédelgés nélkül is

letöltés

idézet rólam facebookra kép fölé – nem egy science fiction, de azért van, aki rákeresgél

esküvői fonás – ezt a kategóriát nem ismerem, fonni is csak úgy ovis mód tudok, tehát az infót fix, hogy nálam nem találod

blog kezdese – ezt viszont tényleg megírtam, kérésre!

vujovich klaudia – fene az egoista énedet 😀

ihato szteroid – az tablettában is car, minek kéne meginni? Főleg, hogy olyan fejed lesz tőle, mint egy túltáplált szkarabeusznak

falusi libák – falusi, nem falusi, libák ezek így is, úgy is

almoskonyv sminkelni – szerintem Krúdy erről nem írt, de ti tudjátok
fonni tudó budapesti fodrászok – valakinek nagyon hepje ez a fonás, de esküszöm, hogy ne tudok segíteni.

szép magyar lány, szép magyar lányok, szép szőke csaj – ugye tiszta, hogy nem partnerközvetítő iroda vagyok?!

suz’n blog, Suz’s világa, suz’n naplója – hát én ezt nem értem! ennyire bonyolult a névválasztásom? 🙂

nl bloggerina verseny – én írtam nekik és kérdeztem, lesz-e idén is, a válasz az volt, hogy még nem biztos semmi.

lapostetű – ne szeretem, nem láttam, olvasni olvastam róla, de biztosan nincs vele kontaktom…

kemény vagy mint a vídia – néha igen, néha nem

william levy gatyába – jó az anélkül is, meg pulcsiban is. És amúgy a helyesírás szabályai szerint gatyában, de tudom, hogy ez túlzott elvárás

rókalelkű toldi – gyerekek, hát nem a Miki volt a patkány! Az a Barátok közt!

marc anthony jó pasi – határozottan nem

balkezesek közt több a skizofrén – persze, meg a gyilkos, meg az őrült. Ne sztereotipizáljál, kisgyerek!

Nem is tudom, hogy sírjak, vagy nevessek ezek után. A lényeg, hogy beestek és páran maradtak, de nem tudok mit kezdeni a ténnyel, miszerint a lapostetű és a szteroid akár hashtagként is szolgálhatna a birodalmamban… Félelmetes, hogy a technikának köszönhetően mire nem keresnek rá a népesség bő iq-jú tagjai, és hogy mennyire nem tudják használni a keresőt. Én googlizásban császár vagyok, amúgy meg egy blogkirálylány, de ez mind mellékes ahhoz képest, hogy nap, mint nap végignézem, amint az emberek vergődve és nulla találattal ütik a klaviatúrát, mert egyszerűen nem értenek ahhoz, ami állítólag “pofon egyszerű”.

http---signatures.mylivesignature.com-54492-130-1F473E4504A3F38471449694A4808A7A

Az önként vállalt pletykagerjesztésről – Hogyan kezdjünk blogolni?

A múltkor már megosztottam Veletek, hogy segítettem egy barátomnak blogot indítani, és alig telt el pár hét, jött egy újabb felkérés. Hogy segítsek.

Nem tudom elmondani, mennyire örülök, hiszen ez minimum azt jelenti, hogy külső szemlélők szerint is értek hozzá. Szuper!

blogging_tips

Mostanában belekezdtem egy könyvbe, amely meglehetősen gyakorlatias és egyben szórakoztató is ahhoz, hogy az ember lánya végigolvassa és hasznosíthassa is a benne foglaltakat. Ez a kötet nem más, mint a  Tris Hussey: Blogok kezdőknek és profiknak. Részben ebből merítve, részben a saját tapasztalataimra épülve fogok most az irkálásról beszélni.

A mai nappal indítottam útjára a második blogomat, amelyen úgy szeptember óra dolgozom, de egyéb elfoglaltságaim miatt nem jutott időm rá, és hogy őszinte legyek, soha nem nézett úgy ki, mint azt én, egoista és maximalista oroszlán azt elvártam volna…

De az új oldal már várja a látogatókat, én pedig elmondok mindent, amit a kezdetekről tudni érdemes.

A legelső feladatunk az, hogy eldöntsük, miről akarunk írni. Azért mondom az írást, mert egyrészt a kérés is egy személyes napló felépítéséről szólt, másrészt én magam is abban úszom évek ideje. A képekre fókuszáló beauty-, és fotóblogok messzebb állnak tőlem – még.

Tehát kitaláljuk, hogy miről akarunk írni (mindennapok, utazások, konyhai tevékenységünk, baráti összejövetelek, hobbi, akármi), majd kiokoskodunk egy ötletes címet. Ha 1000%-ig meg vagyunk róla győződve, hogy abban a témában fogunk működni, mutathat a weboldal címe a témára (www.suziekonyhaja.wordpress.com pl :P) de inkább a semleges és egyben egyedi címet javasolnám. Azt alaposan vizsgáljuk meg a regisztrálás előtt, hogy a cím ékezetek nélkül nem-e ad ki valamiféle blődséget (Pen Island – http://www.penisland.com). Kerüljük el a ikizést, később úgyis megjelennek a trollok és viaskodhatunk velük minden leírt szavunk felett.

Tehát megvan a téma és a név, jöhet a regisztráció a http://www.wordpress.com oldalon:

1

 

Itt következik majd egy rövid űrlap, ahol oldalcímet és felhasználónevet, valamint jelszót kell megadnunk.  Ha előre kiokoskodtunk ezeket, félperc alatt léphetünk tovább, a create blog gombra kattintva.

Ezután jöhetnek a nyelvi beállítások, a külsőségek megalkotása. Semmi pánik, több száz ingyenes és kész sablon áll rendelkezésre, csak győzzünk választani! Az apróságok után bele is kezdhetünk az első posztba, ahogy arra eddig vártunk.

Ezek a technikai dolgok, amik mit sem érnek, ha nem tudunk írni, mert épp nincs miről, vagy csak nem rendelkezünk az íráshoz szükséges alapvető készségekkel (helyesírás, fogalmazótehetség és társaik). Sajnos ezek ellenére is jópáran hősködnek a neten, de mivel mindenkié, befogom. Erről amúgy egyszer már írtam.

Javaslom, hogy az első automatikusan kreált bejegyzést töröljük a fenébe, és írjuk meg saját szavainkkal, hogy miért is vagyunk ott, ahol. Van a blognak egy névjegy oldala is, erősen tanácsos kitölteni, hiszen aki blogot olvas, kíváncsi annak alkotójára is. Írhatunk álnéven és felvállalt személyiségként is, erről mindig a témánk dönt.

Nincs recept arra, hogy mikor és mennyit kell írni, hiszen eleinte lehet, hogy senki nem fog a blogunkra bukkanni, hiszen még nem értünk a keresőoptimalizáshoz, és a kisebb trükkökhöz sem, és arról sem hallottunk még, hogy hol keressünk blogger társakat. Amúgy itt!

Mi döntjük el, hogy heti egyszer, naponta vagy épp havonta kétszer jelentkezünk, és arról is, hogy mennyit írunk.

Megírva a posztokat szúrhatunk be képet, videót; feltehetjük a fészbukra, a google+ -ra, a twitterre és jóformán bárhová, ha azt szeretnénk, hogy az emberek hamarabb bukkanjanak ránk. Ha ezt úgy szeretnénk elérni, hogy az ismerőseinket kizárjuk, csináljunk egy facebook profilt a blogger énünknek, és posztolgassunk onnan. Persze, ha feltöltjük hozzá a valós fotónkat, máris ugrott az inkognitó, így csak ésszel 🙂 Ha egy bizonyos témában írunk, mint a kutyatartás, a pilates, a virágkötés vagy épp a repülés iránti megszállotság; keressünk fórumokat és csoportokat, akikkel megoszthatjuk a művünket. Nem fognak rögtön százasával toporogni a rajongók, de a megfelelő kitartással nőni fog a számuk.

És amint lesznek olvasók, lesznek kommentek is, meg lájkok, de ehhez türelmesnek kell lenni. Általában az első hónap csendben telik, de az biztos, hogy az első hozzászólás kárpótolni fog bennünket a várakozásért. Ha esetleg a hozzászólás negatív hangvételű lenne, ne keseredjünk el: belebotlottunk egy trollba, és ő épp azt várja, hogy leálljunk vitázni vele. De ne! Ha nem eteted, éhenhal és elkullog. Nekem csak egy áltrollom van szerencsére: ő úgy csinál, mintha kötözködne, de közben motivál és ösztönöz a még jobbra és morog, ha nem írok! Ilyenekből sokat kívánok Nektek is!

A legelső tanácsaim ezek lennének, bízom benne, hogy a kezdőlökést megadtam!

Jó alkotást, sok lájkot kíván,

http---signatures.mylivesignature.com-54492-130-1F473E4504A3F38471449694A4808A7A

 

 

 

 

 

 

Ui.: Mindig lesznek kárörvendők, és rosszakarók meg irigyek, de nekik csak ennyit üzenünk:

Forradalom! :) – Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége

Az előző bejegyzésem kapcsán úgy felment bennem a pumpa, hogy rájöttem: ha nincs normális blogos közösség, majd alakítok én egyet.

Kedves Bloggertársak, lelkes Blogolvasók, lehet jönni és csatlakozni, hogy megosszuk egymással azt, amire eddig fészbukon többünk állítása szerint sem volt lehetőség.

A csoport neve:

Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége

Címünk:

https://www.facebook.com/groups/magyarbloggerek/

1269502_642411705782521_1367482342_o