Képes kedd #3

Hihetetlen, hogy mennyire rohan az idő! Most kezdtem a képeskeddezést és máris a harmadikat válogatom össze nektek!

Rögtön Advent, aztán meg ciao 2014! Pofám leszakad! De lássuk a képeket:

4f4a0d9e0840010806231cb48a0e16a4

Halálosan szép kiskölykök, nekem is ilyen kell, a nemi leosztás is pont, de stimmel!

9d1c9817255aacb109de1f6aa04f0525

Most erre lehet egyáltalán mit mondani?!

9ebe86d5481d8876b9192f0e8db12bfa

Ez megint egy olyan városnézős szerelés tavaszra, de imádom! Sportosan elegáns, hanyagul dögös…

29be37299592b30c5f565d3ed48d2f58

A könyvmániás, ha lakberendez – nekem konkrétan külön könyvtárszoba kéne, mint a régi szép időkben!

88ee1bd8c7620c0168ed1cff371cba2c

Fehér konyha, drágámmal örök vita. Szerinte hideg és steril, szerintem viszont megveszek érte!

219360064bb410f52bac048ca701d279

Ezer éve tervezem, csak megfelelő fülbevalót nem találunk, ami a belövőbe is jó lenne, meg mondjuk tetszik is…

a44270956aa3c658f0d60e839ca102e3

Channing, oh. K.O.

c3974ce0064e489f8803122550c96ebb

Bor, mámor, ez meg kérem Provence. A-K-A-R-O-K!!!

e90a798c4d215d018edc8e9eb7f8b6ae

Bulgária – egyre felkapottabb nyaralási helyszín, úgyhogy addig kéne menni, míg fel nem verik még jobban az áraikat!

ea6a46bd3d5cc5171eb3e539cd44c8da

 

Szex és New York – örök klasszikus. Ugye nem kifejtendő?

 

Nem is fejteném ki! Aki érti, tudja; aki nem tudja, úgyse érti! Jó éjt!

wpid-aláírás.png.png

Reklámok

Képes Kedd #1

Úgy döntöttem, végre bevezetem a blogon azokat a dolgokat, amelyekről már rég álmodozok és rég tervezgetek. 

Egyik ilyen az új rovat, melynek célja a heti rendszerességre szoktatás saját magam részére. Két hetente ott van ugyan szerdánként a VKP, de arról is hajlamos vagyok elfeledkezni. Sokszorosítom hát a teendőket, hogy pár hét után rutinba csapjanak át nekem és Neked is, kedves Olvasóm!

A fent nevezett keddi posztok különféle képekről fognak szólni, röviden-tömören: gondosan kiválogatott cuccok Pinterestről és We Heart It-ről, pár szavas kommentárokkal.

Vágjunk is bele!

0dd61f147410c9b113a24df72436c3ba

Ez a kép szerintem magáért beszél. Nekem ez a szép női has, ilyenre pályáznék én is, csak az enyémet otrombítja egy csúf heg a lá Hasfelmetsző Jack. Nem szeretem a Rubint-féle kockásat – és nem azért, mert nekem nincs, hanem mert szerintem nem nőies. Slussz-passz.

1a189e7877330e8689409c3bc827f70e

Éljen bár az ember egy igazi Alfahímmel boldog, szenvedélyes párkapcsolatban, Matt Damon, az Matt Damon. Különben is, még létezéséről sem tudtam, mikor ez a hapsi már ott virított a Hey, girlz, what about your blood pressure – táblámon. Amúgy meg már nem érdekelne sem ő, sem senki, még egy dupla Boreanaz fűszerezve Channing Tatummal sem tudna eltántorítani. “Ennyire?” “Hát, ennyire!”

3eb9028d69dda4af6d5026c46ca659c9

Ez a csipet a családalapítós-habos-mesés táblámon figyel, mint afféle “ilyet kérek” – rendelési azonosító.

8a34640d5d72ff4169a082b208a50607

Igen, tudom, itt most páran hangosan visítanak a röhögéstől, de nekem is van ám körmöm és kemény elvárásokat tanúsítok velük szemben: legyen mindig szép, ápolt és nyugodtan megjegyezhetik még a pasik is, hogy csodás (megtörtént! nem egyszer).

46fa23002a3e6cbae2ff518c0526ee50

A romantikus énem Pinteresten mindig diadalt arat, de azt el kell ismerni, ez a kép, igazán telitalálat. Remélhetőleg én is kiváltom majd a főnyeremény érzelmet a nagy napon.

57d66952706ee7dbfcdc6e91acae3628

Lakberendezés istennője, távozz! Megveszek az efféle kompozíciókért és folyton folyvást azon agyalok, kihez forduljak, hogy ehhez elég tőkém legyen…

4961908dae182201248ade8165826a2b

Kajacsomagolás, munkahelyi ebéd, és nekem csak folyik a nyálam. Dobozokat akarok és falatkákat és dolgozni menni, most!

ce99cedeec27310378e5c10c4fe70700

Bloggerinaként és marketingesként folyton ezeket az infografikákat bújom. Annyira figyelemfelkeltő, annyira, informatív – zseniális, nem?

cfe3c1f517ff666ba59cca5384447483

Azt mondja az én drágám múltkor, hogy én vagyok egy dió-rigó. Rákontráztam, hogy inkább lennék Dior-rigó. A divatcsuri pletykafészekből!

Nem véletlen hát, hogy a kollekció nagyrésze ruhák kavalkádja, amik most még többségében az enyhe időt hirdetik, de lassan feltöltöm meleg holmikkal is!

e676efcce4fd08082f3fb38e9a216a04

És végezetül, itt az egész titka: a Pinterest olyan, mint a Facebook. Csak nem kell beszélgetned senkivel. – és szerintem pont ez a rákfenéje! Nem csipog rád senki, így úgy el tudsz veszni a képek közt, mint a hobbitok Mória bányáiban…

Ez volt az első a képes keddből, remélem élveztétek. Ha még több inspirációra vágytok, megtaláltok itt:

Pinterest_Logo

Bloggerináim Gyöngye – Beszélgetés Ildikóval, a The World of Ildiko szerzőjével

Úgy érzem, van egy olyan tagja a blogger társadalmunknak, akit muszáj megmutatnom Nektek.

Bár nem csípi a megnevezést, hogy máshogy nevezhetnénk, mikor a számomra legérzelemgazdagabb olvasnivalót szolgáltatja köreinkben?! Bloggerina, kész passz. Méghozzá Ildikó.

Mikor a kérdések egy része készült és rájuk vártam a választ, Ő a fogorvosnál ült. Azt mondja soha nem félt tőle. Marha érdekes! Én velük dolgozom, körbevesznek és parázok, a Nagysasszony pedig megy hozzájuk… Ezért is imádom! Van bennünk pár nagyon közös vonás, és jó pár, ami ég és föld. Meg ezeregy, amit még nem fedeztünk fel.

Kértem, hadd tegyek fel pár kérdést, amit aztán megosztok az Olvasóimmal, Ő az övéivel, és belement. Íme, a beszélgetésünk – élvezzétek Ti is annyira, mint én élveztem, míg megszületett.

 

 Ha már társadalomról, meg írókról és olvasókról van szó, te milyen közösségi oldalakat használsz a blogodhoz illetve magánemberként?

Facebook-ot. Van egy magán profilom és a Blogomnak is van oldala. Ez utóbbi kedveltebb.

Kedvenc blogjaid? Mert köztudott, hogy mi is olvasunk, nem csak mesélünk… Mikor épp nem mesélünk, olvasunk, és lehet, hogy pont azért nem mesélünk, mert olvasunk. 

Kedvencet nem tudok igazán mondani, csak azokat, amelyeket a leggyakrabban olvasok jelenleg.

Mindegyiket másért szeretem. Van, amelyiket azért, ahogy ír a tulajdonosa, a szimplán felismert tehetségért, amit élvezek. Van, amelyiket azért, mert elvarázsol, ismeretlen világba kalauzol, inspirál; van, amelyiket pont azért kedvelem, mert könnyed, gondolkodásra késztet; van, amelyik pedig szinte mintha belőlem szólna, amelyikkel néhány sorban, vagy oldalakig hasonulni tudok. És ott van az információ éhségem is, ami a hírblogokhoz vezet reggelente.

Ezekből nem tudok kedvenccel szolgálni. Viszont itt vannak a legolvasottabb blogjaim: Nem hordod a cipőmet, Én vagyok, Tékasztorik, Csigaház blog, Útközben – on the way, Joyride, Lila füge, Fűszer és lélek, Falusi libák, Anami blog, Józsi bácsi gondolatai a világról, Átlátszó.

Ezek mellett meg olvasom a híreket reggelente három nyelven különböző (politikai nézetű) oldalakról.

Ja…egyet kihagytam.  A Suz’n Világát.

Ó, ez kedves Tőled. Bár tény hogy Te vagy az egyik leghűségesebb követőm, és van írás, amit Te látsz először, meg olyan is, amit csak Neked mutattam. Miről szól a tiéd?

Mi az, hogy miről szól? Nem olvasod?!?!

Hát ez a kérdés pont a Téged-engem-minket MÉG nem olvasó körnek szólt volna, mert még nem jutottunk el sajna olyan Tolkien-i magasságokba, hogy van, aki olvasta, van, aki fogja és van, aki most olvassa… De sebaj! Menjünk tovább! Aki tudni akarja, olvasson, a parancs megszületett!  😉

Mi miatt kezdtél bele és mikor?

Tavaly áprilisban indítottam, mert miért ne, mert volt rá időm és akartam egy lenyomatot. És ha teljesen őszinte akarok lenni, egy kicsit dacból is. Volt valaki ugyanis, aki azt vágta a fejemhez, hogy barmit írnék is le, arra senki nem lenne kíváncsi, senkit nem érdekelne, ráadásul nincs hozzá tehetségem sem, aki ezt állította valaha is, az biztos csak “valamit” akart a csinos pofimtól.

Az ilyeneket de meg tudnám ütni! És ha nem ezt a haddnemondjamSuznösen illetőt nem vesszük, milyenek általánosságban a visszajelzések? Vannak például trolljaid? Hogy kezeled az esetleges támadásokat, mint ezé a suttyóé? Mert ez a véleményem, csak nem maradt meg bennem.

A visszajelzések általában jók. Valahogy mindig meglepődöm rajtuk, főleg  a privát üzeneteken, ahol az emberek bizalmat adnak, esetleg kitárulkoznak egy-egy eseményről az életükben. Persze nagyon jól esik. Jó érzés, hogy van aki ‘meghallja’ amit üzenek, hozzám szól, véleményt ír. Így érzem teljesnek ezt a blogolás dolgot. Számomra nem csak rólam szól, nem naplót írok, akkor sem, ha vannak nagyon személyes megnyilvánulásaim, mégis nem  érne sokat, az olvasóim nélkül; azok nélkül, akik figyelnek.

Trolljaim??? Csak kettő volt. Tiltottam őket. Az egyik mindenáron szexuális vonzatú ajánlatokat akart tenni egy-egy bejegyzésem alatt, a másik pedig azt firtatta, mennyire nem tudok rendesen fogalmazni, de ezt eléggé udvariatlanul tette. Bunkó tahó volt, na. És igaza sem volt.  Egyébként volt, aki szólt elejtett hibákért, az irásmódban, és nem töröltem ki a hozzászólást, hogy hibátlannak tűnjek, inkabb megköszöntem, javítottam es tanultam belőle. Ami jogos, az jogos.

Ezzel csak egyet tudok érteni. Ki/mi inspirál?

A világ maga. Az emberek. Szinte mindenben latok valamit, ami inspirál. Ami nem inspirál, azt nem látom meg. Ugyanúgy inspirálhat egy híres személyiség, egy író vagy költő, ahogy egy utcán ülő, barázdás arcú, megfagyott tekintetű hontalan. Egy elszáradt virág vagy egy nyiladozó pipacs.

End-poverty-now-th-CE-B5-CF-81-C3-B8-E1-B9-BF-CE-B5r-CF-84y-29969356-450-281

Minden meg tud ihletni, de jó neked! Engem legtöbbször az ütődöttek. De mi van, ha mégis leáll a zenekar, tehát kifogysz az ihletből?

Húha… Én nem mondanám, hogy kifogynék az ihletből, pont a fenti válaszom miatt. Ilyen számomra nincs. Olyan van, hogy máshova terelem a figyelmemet. Hogy másra figyelek picit. Ilyenkor időt adok. Könnyeden, nem görcsölve, például, hogy uram isten, két napja nem írtam, nem posztoltam.  Na, bumm! Szeretek írni. Nem kell és nem kényszer. Csak jön. Általában elég gyakran.

Mi már űzzük az “ipart”, de van, aki még vakaródzik a témán. Ha valaki nekiállna blogolni, de vacillálna, mit tanácsolnál neki? Mi a legjobb tanács, amit te valaha kaptál?

Én nem kaptam tanácsokat,  azon kívül, hogy ne is próbálkozzak, mert nem tudok írni. Es igazából nem is szeretek tanácsokat osztogatni. A véleményem az, hogy senki ne kezdjen bele semmibe vacillálva. Bízz magadban. Vezess blogot, bármiről is szóljon lelkesen szeretettel a legjobb tudasod szerint. Fejleszd azt és magadat, hogy mindig jobb színvonalat hozhass, nem másokhoz, hanem magadhoz merve. Ne hasonulj es simulj bele mások stílusába, találd meg a magadét. Az eredetiség nagyon fontos.

De még mennyire! Nálam például így születnek a brokkolihiszti című fogalmazványok. Emlékszel-e az első “találkozásunkra” a virtuális térben?

Egy éve találtam rád, akkor kezdtelek el olvasni.  Beszélgető viszonyunk viszont jóval később alakult ki. Azt hiszem, valami csoportot dobtál össze, mert meguntad, a sok szemetet…  Mára már annyit ’beszélgettünk’, szinte naponta, hogy egyenesen imádom a személyiséged, ha nem vagy része a napnak, hiányzol.

Nem tudok erre mit mondani, vagyis írni. Én is pont ezt érzem Veled kapcsolatban. De most árulj el egy titkot magadról, amit eddig nem tudtak az olvasóid. Hadd legyen egy jó napjuk! A titkok, főleg a mocskos kis titkok, mozgatják a világot. Szerintem.

Nem tehetem, ha titok, az nem véletlen.

Ó, de cseles! Végül is, ezt vártam Tőled! Ez az Olaszország dolog hogy jött? Hogy kerültél oda? És mit szeretsz benne a legjobban?

Nem ő jött, én mentem.  Repülővel. Egyébként, jól fizető munka miatt, kalandvágyból, mert miért ne típusú felfogással kerültem ide. 10551928_797231103633913_255264650_nAmit leginkább szeretek az az ország szépsége és sokoldalúsága, a kultúrája, művészete és történelme, amely átsejtetik mindenből. A büszkeség és összetartás, az emberek szeretete, ami leginkább délen jellemző, elvarázsol. Szeretem, hogy az olaszok nem a múlt miatt sírnak, nem a múltban ért veszteségek árnyékából siránkoznak,hanem a napnak élnek, a percnek, vidámságra és mosolyra törekednek. Élnek. Megpróbáljak komolyan a legjobbat kihozni a pillanatból.

Az olaszok szeretik jól érezni magukat, és ez meglátszik mindenben amit csinálnak. Egyébként nagy csibészek. Az olasz konyhába pedig szerelmes vagyok. Azaz mediterránba.Imádok főzni és tudok is! Imádom a hatalmas és hangos ebédeket, a jó borokkal és barátokkal olasz módra.

Ezt feltétlen össze kell hoznunk, afféle olasz-magyar virtusban! Aki pedig kedvet kapott ezek után Ildikó blogjához, itt megtalálja!

Ennyi volt a mi kis külvilágnak szánt csevejünk, de nem mondom, hogy ez volt az utolsó! Ildivel és másokkal, lesz itt még termés, interjú témakörben is! 

http---signatures.mylivesignature.com-54492-130-1F473E4504A3F38471449694A4808A7A

 

 

 

 

 

 

 

1012